A tanév első félévének utolsó napján, 2014. december 19-én gyűlt össze a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola teljes nevelőtestülete azzal a céllal, hogy átfogó képet kapjon a Common goals – Common ways projektről, amelynek intézményük vezetői és számos kollégájuk is aktív részesei voltak az elmúlt két év folyamán. A találkozó lehetőséget kínált számos közös külföldi és hazai élmény felidézésére a kivetített fényképek segítségével. Kosik Ádám, az iskola igazgatóhelyettese személyes hangon reflektált mindarra, amit a projektben való részvétel jelentett a számára. Pappné Tóth Edit, az iskola egyik tanára pedig a fiatalok körében szerzett tapasztalatokat foglalta össze. Beszélt a Tájoló napról, amit ebben az intézményben két részre bontva szerveztek meg. Elismeréssel szólt a lengyel forrásból származó, előítéletességet vizsgálófelmérés hasznosságáról. És a munka nehézségeit sem elhallgatva, méltatta a tanulók személyre szabott támogatását segítő kérdőívrendszert. Mint elmondta, ezt az eszközt – immár a projektbeli kipróbálástól függetlenül –, az idei tanévben újra használatba vették, s hosszú távon kívánják beépíteni a pedagógiai programjukba. Érzékelik ugyanis, hogy mennyivel több információhoz jutnak diákjaikra vonatkozóan a célzott kérdések segítségével. Miként azt is, hogy milyen pozitív hatással van tanítványaikra az, ha érzik az ehhez társuló különleges figyelmet. Ezen a ponton már nem csak azok a kollégák vesznek részt a munkában, akik a projektben dolgoztak, hanem számos új pedagógus is. A találkozó végén az Alapítvány részéről Gönczöl Enikő foglalta össze az eredmények terjesztésének aktuális lépéseit, válaszolt a menet közben felmerült kérdésekre, majd megköszönte az iskola és a tanárok részvételét a projektben.
A 2014. december 3-ai pécsi disszeminációs műhely vendéglátói a projekt kipróbálói, a Budai Városkapu két tagintézménye, a Fehérhegyi Szakiskola és a Bártfai utcai Általános Iskola voltak. A rendezvényen képviseltette magát Baranya megye Pedagógiai Intézete, Pedagógiai Szakszolgálata, több köznevelési intézménye, valamint a megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. A szervezők meghívásának eleget téve jelen volt a Pécsi Tankerület egyik munkatársa is.A résztvevőket először az Alapítvány munkatársa, Kovács Anikó tájékoztatta a Common goals – Common ways című projekt tevékenységeiről, illetve az elkészült termékekről. Ezt követően a kipróbáló intézmények képviselői foglalták össze a tavalyi tesztelési időszak alatt, illetve az új tanévben szerzett tapasztalataikat. Beszámoltak arról is, hogy elkötelezettek a megismert eszközök hosszabb távú alkalmazása mellett. A program második felében élénk beszélgetés keretében válaszoltak a két iskola képviselői és a projekt munkatársa az érdeklődő vendégek kérdéseire. Több meghívott jelezte, hogy szívesen megismerné közelebbről is a bemutatott eszközöket.
A Common goals – Common ways (CGCW) projekt záró konferenciájára 2014. október 28-án került sor Budapesten, az Európai Ifjúsági Központban. A rendezvény fő célja a kétéves munka átfogó bemutatása volt. Képet kívántunk adni a mintegy hatvan résztvevőnek az innovációtranszfer keretében átvett eredeti termékekről, az adaptációs folyamatról, a kipróbálás élő tapasztalatairól, valamint a széleskörű felhasználás lehetőségeiről. Előbb a projekt külföldi partnerei kaptak szót, majd őket követték a fejlesztési folyamat hazai résztvevői, illetve az adaptált termékek kipróbálói.
Beszámoló megtekintése...
Meghívó megtekintése...
Program megtekintése...
2014. október 14-én, a megyei pedagógiai szakszolgálat vezetőjének meghívására Salgótarjánba látogattunk. A szűk körű (öt fős) szakmaitanácskozás célja az volt, hogy a szakszolgálat keretében dolgozó pályaorientációs munkatársak közelebbről is megismerhessék a Tájoló nap programját. Az általános információkat nyújtó prezentáció mellett, a helyi kollégák sokféle nyomtatott segédletetis megismerhettek, amelyek kézzel foghatóvá, jól elképzelhetővé tették számukra, hogy pontosan mi is történik egy pályaorientációt támogató Tájoló napon. A kis létszám lehetővé tette, valamennyi helyi, gyakorlatias probléma megvitatását. Ugyanakkor azt is, hogy az Alapítvány képet kapjon a pályaorientációs tevékenység gyakorlatáról Nógrád megyében. A beszélgetés során megkezdődött a jövőbeni együttműködés kereteinek felvázolása.
2014. szeptember 8-án, a megyei szakszolgálatok tevékenységét szakmailag koordináló Educatio Nkft. szervezésében sor került egy nagy rendezvényre, amelyen az alakulóban lévő szakszolgálatok frissen kinevezett igazgatói vettek részt. Az Alapítvány részéről Kovács Anikó mutatta be a résztvevőknek – a szervezők kérésére – a CGCW projekthelyi partnerségek kialakítását célzó segédletet. A rendezvényt követően megállapodás is született arról, hogy „Hatékony kapcsolatépítés szakszolgálati környezetben” címmel adaptálni fogják az általunk skót mintára kidolgozott segédletet – kifejezetten a szakszolgálatok számára.
2014. június 25-én került sor az Educatio Nkft által megvalósított TÁMOP 3.4.2B kiemelt projekt keretében a pályaorientációs koordinátorok első tájékoztató eseményére. A tájékoztatón alkalmunk volt bemutatni a Common Goals - Common Ways című projektünk témához kapcsolódó termékét, a Tájolót. Az eseményen 31 fő, az ország különböző részeiről érkező szakszolgálati munkatárs volt jelen. A bemutatót nagy érdeklődés kísérte, a résztvevők számos kérdésre keresték a választ a Tájoló alkalmazásával és megvalósításával összefüggésben. Ősszel újabb tájékoztató napok várhatók, melyek keretében ismét lesz lehetőség további szakszolgálati szakemberekkel megismertetni ezt a hiánypótló, pályaorientációt segítő programot.
2014. május 15-én fejlesztő- és disszeminációs műhely zajlott Csepelen, melynek témája a roma kisebbségi kultúra sajátosságait figyelembe vételét támogató segédanyag volt. A résztvevők között köszönthettük az Országos Roma Önkormányzat képviselőjét, a csepeli Humán Szolgáltató Központ munkatársait, és a Csete Balázs SZKI két vezetőjét. A műhelyen rövid áttekintést adtunk a projektről, majd élénk eszmecsere kezdődött a témában. Ezt követően a lengyel partner jó gyakorlatán alapuló segédanyagunkat dolgozták fel a műhely résztvevői kis csoportokban. Általános vélemény volt, hogy szükség van a magyar iskolákban ilyen jellegű segédeszközre, hiszen segítheti a pedagógusok munkáját. A kollégák összegyűjtötték az erősségeket, illetve módosítási, továbbfejlesztési javaslatokat is tettek.
A műhelyt kiemelkedően sikeresnek tartjuk, mert a hasznos javaslatok megszületése mellett elősegítette csepeli partnerünk lokális kapcsolatépítését, illetve felkeltette a résztvevő intézmények érdeklődését a projektben készülő más eszközök iránt is.
2014.április 4-én zajlott a következő szakmai műhely a BKIK székházában. Ez alkalommal a résztvevők megvitatták a kipróbálás során szerzett tapasztalatokat, meghallgatták a beszámolót a nemzetközi partnertalálkozóról, illetve folytatódott a policy ajánlások formálása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai pályaorientációs gyakorlat számos ponton fejlesztésre szorul, és ehhez a folyamathoz a maga helyén a Tájoló program sikerrel járulhat hozzá. Fontos lenne azonban a rendszerszintű beavatkozás a témában.
2014. március 24-25-én Budapest, illetve Nádudvar adott otthont az aktuális nemzetközi partnertalálkozónak. A találkozón a transzferek eredetijét biztosító partnerek számára nyílt lehetőség ízelítőt kapni a kipróbálás tapasztalataiból. A program a csepeli partner gyakorlóhelyén, a Csertszak Kft. telephelyén kezdődött, ahol a vendégek megismerték az kipróbálás helyi tapasztalatait, illetve meglátogatták a műhelyeket, ahol a tanulók gyakorlati oktatása zajlik. A csepeli látogatást követően a BKIK székházában folytatódott a szakmai munka, ahol a pécsi, illetve kaposvári tesztelő intézmények képviselői számoltak be az intézményükben lezajlott kipróbálásról. Nemzetközi partnereink aktívan bekapcsolódtak, kérdéseket tettek fel, hozzászóltak, kiegészítéseket tettek az eredeti termékek alkalmazásával kapcsolatosan. Az ebéd utáni program a T-Tudok Zrt. monitoring-eredményekről szóló rövid prezentációjával folytatódott, majd egy rövid látogatás következett a Budai Várban. Másnap reggel Nádudvaron folytatódott a szakmai program. Először a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola kollégiumában fogadták az iskola képviselői a csoportot. Különleges élményt jelentett vendégeinknek a szakiskolában tett látogatás, a különböző kézműves műhelyek megtekintése és az ott dolgozó mesterek rövid összefoglalója az ott folyó tevékenységekről. Érdekes volt meghallgatni a nádudvari tapasztalatokat ebéd után, hiszen az itteni körülmények ismét más jellegű hozzáállást, szervezést igényeltek. A Tájolót például nem saját diákokkal, hanem a szomszédos általános iskola tanulóival tesztelték a kollégák. Ez természetesen merőben más megoldásokat kívánt. A többi termék kipróbálása saját intézményen belül történt. A délutáni eszmecserét követően a vendégek ellátogattak Fazekas Ferenc fazekas mester műhelyébe.
2014. március 12-én, a következő pedagógusműhely keretében volt alkalom a termékek tesztelése során összegyűjtött tapasztalatok megosztására, a további alkalmazás lehetőségeinek megvitatására. Mivel erre az időpontra az iskolák többsége már túljutott szinte minden vállalt termék kipróbálásán, igazán hasznos és érdekes volt a tapasztalatok megosztása. A kockázati mátrix kitöltése során eltérő volt a szülők bevonásának sikeressége, több helyen tapasztalták azonban a kollégák azt, hogy a szülők szívesen vették a gyermekeik iránti érdeklődést. A pedagógusok körében való kitöltés arra világított rá, hogy a kérdőívek segítségével számos olyan információ derült ki a tanítványokról, melyek egy ilyen célzott eszköz használata nélkül rejtve maradnának. A Tájoló megrendezése az előzetes várakozásoknak megfelelően minden intézmény számára igazi kihívás volt. A programhoz szükséges eszközök, anyagok előkészítése, a résztvevő kollégák kiválasztása és a közös felkészülés, egyeztetés a helyigényről, a szükséges eszközök beszerzése és előkészítése egyaránt komoly erőforrásokat vettek igénybe. A csepeli partnerintézmény több részletben, eltérő tanulócsoportokkal próbálta ki, először csak próbanapot tartva, majd annak tapasztalatait felhasználva tökéletesítették az előkészítést és a szervezést. A kevesebb erőforrással rendelkező, kis létszámú tantestülettel működő iskolák egyedi megoldásokra kényszerültek, így például nem egy napon oldották meg a tanulók mind a hat terület feladatait, hanem több napon át folytatódott a Tájoló program kipróbálása. A két pécsi iskola például együttműködésben szervezte meg és bonyolította le a rendezvényt február második felében. Ezzel a megoldással az erőforrások összeadódtak, a terhek megoszlottak. Két csoportban mentek végig a két iskola tanulói az „állomásokon”, a hat különböző területtel (Kereskedelem, Műszaki, Üzlet-ügyintézés, Egészségügy-szociális, Kézművesség és Turizmus-vendéglátás) összefüggő változatos feladatokat megoldva.A pécsi kollégák az eseményre meghívták a Baranya megyei Kereskedelmi-és Iparkamara képviselőit, a Pécs Tv-t, valamint a Magyar Rádió pécsi tudósítóját is. Így rövid hír szólt a helyi televízióban a programról, illetve a Közelről című rádióműsor is sugárzott riportot a témában. A megyei kamarával pedig várhatóan tárgyalások kezdődnek a Tájoló program szélesebb körű hasznosításáról. A tesztelés során felmerülő hibák javítása megtörténik, a kipróbáló kollégák tapasztalatait az adaptálást végző munkatársak összegyűjtik és mérlegelés után a véglegesítés során beépítik. A termékekről a kollégák, illetve a kipróbálásban résztvevő diákok véleménye egyaránt nagyon kedvező volt.
Idézetek a pedagógusok visszajelzéseiből: „A feladatok érdekesek voltak a gyerekek számára, végig fenntartotta figyelmüket, érdeklődésüket; pergős, gyors volt a forgószínpadszerű felállás” (Dobó István Általános Iskola, Balatonszentgyörgy) „Sikeres volt a tanulók sokrétű foglalkoztatása, tetszett nekik a feladatok életszerűsége, illetve az elméleti és gyakorlati jellegű feladatok váltakozása, nem volt számukra egysíkú a nap, beszámolójuk szerint olyan volt, mintha nem is iskolában lettek volna…” (Kurityáni Kossuth Lajos Általános Iskola, Kurityán) „Az üzlet-ügyintézést kipróbáló kolléganő tervezi, hogy a külső gyakorlatra kihelyezett tanulókkal a jövőben is alkalmazni fogja a Tájolót - jó mérőeszköznek tartja - a gyakorlati hely kiválasztása előtt az ott szükséges képességek meglétéről/hiányáról bizonyos mértékig képet kap.” (Szinergia Szakképző Iskola, Budapest)
2014. január végétől március közepéig az iskolák többségében lezajlott a kipróbálási tevékenységek jelentős része. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy több tanulóval (iskolánként eltérő létszámúval), pedagógusaikkal és lehetőség szerint a tanulók szüleivel kitöltették az egyes tanulók iskolai teljesítményét veszélyeztető tényezők felmérésére, azonosítására szolgáló kérdőíveket, majd elvégezték azok kiértékelését. A kockázati mátrix iskolai, gyermekvédelmi gyakorlatban tapasztalható hasznosságát már az első mozzanatoknál felismerték a kollégák. A projekt egy másik terméke, az oktatási környezetben megvalósítható kapcsolati hálóépítés támogatására szolgáló segédanyag szintén eljutott a kipróbálókhoz. Ez az egyszerűen áttekinthető, munkafüzet-szerűen elvégezhető anyag végigvezeti az érdeklődőket a hatékony kapcsolati háló kialakításának lépésein. A kapcsolatépítés tudatosságot és folyamatos figyelmet igényel a kezdeményezőtől, és ezek biztosításában jelent komoly segítséget a termék. A roma kulturális különbségek figyelembe vételét ösztönző, lengyel jó gyakorlatot bemutató részletes leírás jó mintául szolgálhat a hazai pedagógiai gyakorlat számára is. Természetesen nem vehető át a lengyel program minden eleme hiánytalanul.Ezért a kipróbálás során tapasztaltak figyelembe vételével a projekt keretében megszületik egy olyan munkáltató segédanyag, amely segít tudatosan átgondolni az adott iskolai gyakorlatot, és abba beilleszteni a hasznosítható elemeket. A tervek szerint ennek az adaptációnak az elkészítését célzott pedagógus műhely is segíteni fogja. Nagy kihívást, ugyanakkor nagy élményt jelent diákok és pedagógusok számára egyaránt a Tájoló-program szervezése és megrendezése. A pályaorientációt, illetve továbbtanulási irányt segítő, hat tanórát igénybe vevő programot a tesztelésben résztvevő intézmények az elkészült részletes programleírást követve (a tesztelést követő véglegesítés után a program teljes anyaga elérhető lesz regisztráció és az alapítvány munkatársaival történő egyeztetés után), mégis a helyi sajátosságokhoz igazítva szervezik, rendezik meg.
2014. január 24-én zajlott az idei első szakmai műhely a hazai partnerek, munkaerő-piaci szakértők és a szakképzés területén érintett szervezetek képviselőinek részvételével. A műhelyek célja a projektben elkészült termékek kipróbálási folyamatának figyelemmel kísérése, a projekteredményeknek a magyarországi oktatási rendszerbe való beillesztési lehetőségeinek megvitatása, valamint a policy ajánlások alakítása. Ez alkalommal a résztvevők meghallgatták az első pedagógusműhelyről szóló beszámolót, illetve a Tájoló elnevezésű eszköz, magyar pályaorientációs gyakorlatban való elhelyezésének lehetőségeit vitatták meg a jelenlévők.
2014. január 21-én a budapesti Szinergia Szakképző Iskolában találkoztak első alkalommal a tesztelésbe bevont intézmények pedagógusai. A műhely célja a projektben megszülető termékek tesztelését vállaló intézmények képviselői számára az egymással való személyes megismerkedés, valamint az előkészületek során szerzett tapasztalatok, ötletek megosztása volt. Erre az időpontra már mindegyik iskola pedagógusai részt vettek a tájékoztató, elkészítő alkalmakon, megkapták a kipróbálandó eszközöket, programokat, és megismerkedtek velük.Néhány iskolában már javában folytak az előkészületek, bizonyos kipróbálásokat már el is kezdtek a kollégák. Az a tény, hogy a különböző termékek kipróbálásának más és más szakaszában voltak az iskolák, lehetővé tette az egymástól nyert ötletek menet közbeni hasznosítását. A legnagyobb kihívásnak mindenki a pályaorientációs nap megszervezését és lebonyolítását tartotta, mivel ez az esemény igényli a legjelentősebb és leginkább koncentrált erőforrásokat. A műhelyt minden résztvevő eredményesnek és hasznosnak találta, és úgy érezte, nagyobb biztonsággal kezdi el, illetve folytatja a kipróbálást. A csoport megegyezett abban, hogy online közösségi csoport létrehozásával teszi könnyebbé a folyamatos kommunikációt a tesztelés ideje alatt.